Ősidők óta vonzódik az ember, mindenhez ami állati. Rengeteget lehet az állatoktól tanulni, és bizonyos minőségek az emberben is fellelhetőek, és fejleszthetőek. Az ember gondolkodó lény, és főleg napjainkban tanulnunk érdemes az ösztöneinkre hallgatni, és megengedni a zsigeri reakciókat. Főleg, ami az egyértelmű igeneket és nemeket jelenti.
Régi korokban az elejtett vad bőrébe bújtak(varázserőt tulajdonítottak neki), később ruhát, cipőt, táskát készítettek ebből. Manapság ezeknek a mintáknak a másolata jelentkezik főleg az öltözködésben, hála az állatvédőknek.
Valamint egy Nő ezekben a mintákban (ha jól, ízlésesen tudja viselni, és illik a személyiségéhez) óhatatlanul bujább, szexisebb, nőisesebb kisugárzással fog rendelkezni.
És sokáig szerettem ezt a mintát, aztán teljesen kiselejteztem őket (ez egybe esett az Anyaságommal), mostanában újból jól esik viselni, és visszanézve azt vettem észre, hogy általában olyankor viseltem, amikor valami mélységet képviseltem az életben. Pl Női klubban, női társaságban elsősorban, amikor olyan gyakorlatokat, "beavatásokat" éltem meg, amihez ez az öltözék szinte szertartáshoz tartozó volt, vagy egyáltalán amikor ezekhez a minőségekhez kapcsolódtam, vagy szükségem volt plusz erőre.
Általában az #ősz színtípúsaknak ajánlják, de mindenki hordhatja, akinek illik a személyiségéhez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése