Testem az én kincsestáram.

Pumukli helyzetjelentés, avagy Ildi, aki szedi ki magát a kulimászból...

Az én állandó visszatérő hiedelem csomagom a testemről, azaz annak el nem fogadásáról szól.

Kövér vagyok, nem olyan a testem, mint szeretném. Nem kéne annyit ennem. Lóg a hasam, zsíros vagyok, stb

Sokszor megmunkáztam már, feljött olyan félelmem, hogy ha vékonyabb lennék, akkor nem lennék hűséges, könnyűvérű lennék, kurvásan öltözködnék, megcsalnám a párom, beképzelt lennék, stb.

Aztán következő körben, hogy nem tudnám, hogy ki vagyok, ugyanis a kövér Ildi az Ildi, ha nem lennék kövér, akkor elveszítenem magamat.

Ez is fincsi volt, és jött a következő hagymahéj:

Attól félek, hogy kalandvágyóbb lennék, jobban ki merném mondani, ami érzek, gondolok, más emberekkel barátkoznék, más lenne az érdeklődési köröm, több önbizalmam lenne, önzőbb lennék.

És a mai termés:

Mivel vékony, izmos voltam, mikor kiderült , hogy az exem megcsalt, ezért sokáig azt hittem , ha vékony vagyok, akkor nem becsülnek, és összekötöttem a megbecsülést a szeretetet a kövérebb testemmel.

Ha valaki szeret, szeressen kövéren is. Vékonyan mindenki szerethető, mert szép.(Na ez már ellentmondásos az előző állításommal.) Ha valaki kövéren is szeret, akkor az jelenti, hogy TÉNYLEG szeret!!!!

A kövérséget használtam már védőbástyaként, kifogásként, de hogy bizonyítékként a szeretetre!!! Huhhhh, most csak sírni tudok a felismeréstől.

Persze 100 %-ban tudom, hogy ez nem igaz.

Az a döbbenet, hogy minél inkább fogadtam el magam az Önmunka által, magától mentek le a kilók, és volt kedvem állandóan mozogni.

De ahogy kezdtem közelíteni egy bűvös elérni kívánt testsúlyhoz, megijedtem, és elkezdtem gyorsan eszembe juttatni, hogy én kövér vagyok, és utáljam már magam!!!!! Aminek persze testsúly gyarapodás lett a vége, és tényleg utálhattam magam érte.

Na ez az a híres kincsesládám, ez a téma.

Kíváncsi vagyok, mit tartogat még....

Ötlet:
Ítéld meg  a tested ,a külsőd,és szedd szét magad,vagyis amit magadnak hittél a 4 kérdéssel!

Szenved-és ?

Zavar, hogy úgy reagálok az emberekre, hogy kilépek az életükből, ha sok szenvedést látok, ha sokat panaszkodnak.
Meg kellene hallgatnom , és elfogadnom mindenkit. Nem szabadna azért kizárnom embereket az életemből, csak mert nincsenek jó passzban.Nem szabadna elmenekülnöm előlük.
Azt akarom, hogy nyitott legyek és őszinte az emberekkel.
Őszintén el kellene mondanom, ha valami nem tetszik. El kellene fogadnom a szenvedő embereket is.
Arra van szükségem,hogy nyitottan, őszintén elmondjam, amit érzek, gondolok.
Nem vagyok őszinte, nem mondom el, ha valami nem tetszik.
Bájolgok, bölcsebbnek, határozottabbnak, magabiztosabbnak akarok tűnni.
Soha többé nem akarom, hogy elhallgassam, ami nem jó nekem.

Nem akarom látni az emberek szenvedését.

1. Igaz ez?
Igaz

2.Teljesen biztos lehetsz benne,hogy igaz?
Nem

3. Hogyan éled az életedet, ha elhiszed azt a gondolatot, hogy:  
Nem akarom látni az emberek szenvedését?
Milyen testi érzeteid vannak?
 Becsuknám a szemem legszívesebben , a hátamon púpot érzek. Elfáradok, megfájdul a fejem.

Hogyan bánsz az emberekkel?
Jó pofát vágok, miközben szenvedek.Eltávolodok tőlük, idegesítenek.

Hogyan bánsz magaddal, előjön-e valamilyen függőséged?
Haragszom magamra, mert nem vagyok megértő, stresszes vagyok.

Mitől félsz, mi történne, ha nem tudnád elhinni, hogy  Nem akarom látni az emberek szenvedését? Attól félek, hogy többé nem beszélnének velem, mást sem mesélnének el, nem találkoznánk többé.

4. Hogyan élnéd az életedet, ha soha többé nem tudnád elhinni, hogy  Nem akarom látni az emberek szenvedését?
Ki lennél a történeted nélkül?
Hogyan bánnál az emberekkel?

Tisztán látnám őket, olyannak amilyenek.
Érdeklődnék irántuk, mivel még nem tudok semmit, nem a hiedelmeim szemüvegén látom a dolgokat és őket.

Megfordítások:

-Akarom látni az emberek szenvedését.
Ezt teszem, hiszen kérdezek, és meghallgatom őket
Mire jó ez? Addig sem kell a magam szenvedésével foglalkozni, és mondhatom, hogy én nem szenvedek, csak ők.

- Nem akarom látni a saját szenvedésemet.
Pontosan ezt teszem, elmenekülök a saját érzéseim, szenvedéseim elől, az által, hogy őket hallgatom.
Erősebbnek mutatom magam a páromnak, a családomnak, és a munkahelyemen is.
Sokkal érzékenyebb vagyok, mint mutatom.


-Az emberek nem akarják látni a szenvedésemet.
Amikor rám szóltak a suliban, hogy nekem nem lehet rossz kedvem, miért nem mosolygok.
Amikor a párom nehezen viseli, ha szomorú vagyok.
A családom szerint én vagyok aki a jég hátán és megél, mindig feláll...
 

Mindegyik megfordítás van olyan igaz, mint az eredeti.

Alig várom, már, hogy elhiggyem, hogy  Nem akarom látni az emberek szenvedését.

Mert ilyenkor észrevehetem, hogy mennyire nem akarok a saját szenvedéseimről tudomást venni.
Mi a baj a szenvedéssel????
Egyáltalán mi az a szenvedés???

Az volt a bajom vele, hogy azt hittem, akkor szerencsétlen,  gyenge vagyok, aminek ugye nagyon nem akartam látszani.
Valójában az érzéseim kifejezését hittem ezidáig szenvedésnek,így címkéztem, ezzel egy ROSSZ  billogot rátéve.

Ahogy megvizsgáltam, láthatom, hogy ez nem az.

Ötlet:
Te mit nevezel szenvedésnek?Vizsgáld meg.

„Rájöttem, hogy amikor elhiszem a gondolataimat, szenvedek, amikor viszont nem hiszem el őket, nem szenvedek, és ez igaz minden egyes emberi lényre.

A szabadság ennyire egyszerű. Úgy találtam, hogy a szenvedés választható, opcionális. Olyan örömre leltem magamban, ami sosem tűnik el, egyetlen pillanatra sem.

És ez az öröm mindenkiben ott van ugyanúgy.”(Byron Katie)

Behavazódás.

Ma reggel ismét párhuzamot vontam az Önmunkával, ezúttal a természet, vagyis a mai hóesés hozta elő ezt belőlem.

Már vártam a tavaszt, a napsütést, és erre pfff esik a hó.
 Első gondolat: Ez nem lehet igaz, ne már! :))))

Pont , mint amikor már azt hiszem, hogy feloldottam, megmunkáztam egy dolgot, és újra előjön.

Elhittem, hogy kész vége, kipipáltam,már nekem ezzel nincs gondom.

 Erre újra behavazódok-> jön a gondolat.

És egyszer csak elkezdem élvezni, azt ami van.
És gyönyörűnek látom. 

Nem akarom a napsütést, pont azt akarom, a havas fákat, a szélben sodródó pelyheket. 

A kesztyűs kezemet, a kapucnis buksimat.

Lehet, hogy holnap szikrázó napsütés lesz, és utána is,  és jó ideig nem lesz részem ebben a szépségben, a havas tájban.

Köszönöm természet, hogy újra megmutatod: ez is te vagy.

Köszönöm elme, hogy megmutatod,mennyi minden van bennem, minden , ami olykor semmivé válik, és újra mindenné, vagy egy-egy történetté.

„A tiszta elme képtelen boldogtalan életet élni.”(B.K)

Tánc az élet!

Szeretném megosztani a tapasztalataimat, mégpedig a Tánc és az Önmunka összesimulása okán.:)

 A tánc nekem mindig is nagy örömforrás volt, ahogy felolvadtam a zenében, és kifejezte a testem, ami bennem van.

Viszont a társas táncokkal mindig is bajom volt.

Frusztrált, ha egy idegen férfival kellett táncolnom, nem hagytam magam vezetni.

Kb. egy éve elkezdtem Salsázni a tánc szeretete mellett, "terápiás" célból is.

Próbálgattam mit hoz ki belőlem, milyen érzések jönnek fel, figyeltem magam.

Nagy kontroll és irányítási vágy volt bennem, sokáig képtelen voltam "odaadni" magam a férfinak. És ez nemcsak a táncnál volt így természetesen.

Viszont a táncban nagyobb rálátásom volt a bennem lévő gátakra, félelmekre, és hiedelmekre.

Ilyenek jöttek fel:

- Nehogy már azt csináljam, amit a férfi akar, az van amit én akarok!!!

- Azt hiszi ő jobban tudja, majd én megmutatom!

- Különben is én jobb vagyok egyedül, minek szenvedek itt ezekkel a balfasz pasikkal, nem tudnak ezek semmit!

-Óh, de görcsös vagyok, nekem ez nem megy!

- Mi az, hogy hagyjam magam?????  Mi????  Nemááár...

-És ha merev vagyok, akkor mi van, te meg béna!

-Majd ha te tudsz vezetni, vagy olyan tökös, majd akkor én meg hagyom magam!

Aztán azt vettem észre,hogy pl. azokkal a pasikkal jól tudok táncolni,akik a párjukkal vannak ott.
Mert, hogy ők biztos nem csajozni, hanem tényleg a tánc öröméért vannak ott.És nem gondolnak semmi "rosszra", ha én elengedem magam, és szexi vagyok tánc közben.

Aztán, ahogy egyre hagytam magam, és kissé---nagyon!!!! megváltozott a férfiakhoz való viszonyom, lett párkapcsolatom is.

Na és akkor meg jöttek a félelmek, hogy mit szól, hogy én pasikkal táncolok, és azért a salsa egy elég szexis tánc,sok fizikai kontakttal.

Megint jött a görcsösség, főleg amikor meghívtam egy bulinkra, hogy nézzen meg.

Egyrészt azért, hogy lássa a valóságot, mert azért féltékeny volt rendesen. Másrészt, hogy én is lássam magam, hogyan viselkedek.

Folyamatosan figyeltem, és munkáztam a történeteimet.

Most ott tartok, hogy nem érdekel, hogy ki milyennek lát, görcsösnek, vagy bárminek.

Ma ezt elmondtam a barátnőmnek, erre azt válaszolta, hogy kívülről ez egyáltalán nem látszik, hogy már nem vagyok görcsös. és a válaszom az volt, hogy nem baj, a lényeg, hogy én mit érzek. Érdekesen a válasza az volt, hogy lehet neki kellene állítania a látásmódján. :)))
Én megköszöntem, hogy mondta, mert így láttam mit reagálok, szuper !

Lehetek akár görcsös is, szeretek táncolni, és CSAK táncolok.

És csodák csodája valami gyönyörűt élek meg, Önmagam táncát.

Általában ruedában, vagyis körben táncolunk, így folyamatosan párcsere van, egyik férfi a másik után.

Van, hogy egy óra alatt 10-15 férfival táncolok. És mind más, máshogy néz ki, máshogy mozog, máshogy néz rám, máshogy érint.

Régebben csak "egyfajtán" tudtam táncolni.
 Most ezer fajtán, mikor épp kivel: visszafogottan, lazán , játékosan, buján, csipkelődve, mereven, elrontva, sután, szívvel, szenvedéllyel.

Ők is mind a valóság :ezer félék, akárcsak én. Nekem a tánc is az öröm ezer neve, akárcsak az élet.

Money. money, money

Alap téma a pénz, főleg, ha elhisszük, hogy :


Több pénzre van szükségem.

1.Igaz ez?
Igaz, sosincs elég, hónap elejére elfogy a pénzem.
Nem tudom beosztani. Sokszor kölcsönkérek, nem tudok spórolni.

2 Teljesen biztos lehetsz benne, hogy Több pénzre van szükséged ?
Nem.

Kinek a dolgával foglalkozol, ha elhiszed,  hogy Több pénzre van szükséged?
Ez az én dolgom!!!

Biztosan tudhatod, hogy mi a legjobb számodra hosszútávon?
Nem tudhatom mi a legjobb nekem. Ha több van , akkor is elfogy.

3. Hogyan reagálsz, ha elhiszed ezt a gondolatot?

Nyomaszt, nem akarok tudomást venni róla.
Ki akarok bújni a felelősség alól.Lenyom, púpos leszek tőle.
Elsunnyogok, el akarok bújni, láthatatlanná válni.

Mit teszel, vagy nem teszel?
Kölcsönkérek.
Dühös vagyok, másokat hibáztatok.Úgy csinálok, mintha ezzel nem lenne gondom.
Úgy csinálok, mintha nem érdekelne.

Hogyan bánsz magaddal?
Utálom magam, hogy nem vagyok ura a helyzetnek, kicsúszik a kezemből a pénz.

Hogyan bánsz a pénzzel, ha elhiszed, hogy Több pénzre van szükséged?
Gyűlölöm, leértékelem. Azzal csapom be magamat, hogy ez nem is olyan fontos. 
 
Milyen képek ugranak be a múltból , vagy a jövőből, ha elhiszed a gondolatot?
A szüleim is ezt csinálták. Mindig volt tartozásom, hitelem.
Kilátástalannak ítélem meg, nem látok kiutat.
Félek a jövőtől. pl hogy hogy lesz így gyerekem???? Magamat sem tudom fenntartani!!!
Hogyan lennék képes többre?

Nyugalmat, vagy stresszt visz ez a gondolat az életedbe?
Stresszt!!! Nem tudok az életemre koncentrálni miatta.

4. Ki lennél a gondolat nélkül, hogy  Több pénzre van szükséged?
Szabad, vidám, stresszmentes.
Bíznék az életben, látnám a lehetőségeket.
Tele lennék hittel és bizalommal.
Fel merném vállalni magamat, nem sunnyogva, visszafojtva élnék.
Határozottabb, kiegyensúlyozottabb lennék.

Hogyan bánnál a pénzel?
Kedvesebben, el és befogadóbban.

Megfordítások:

-Nincs szükségem több pénzre.
Mivel ennyim van, ennyire van szükségem.
Amire kell, meg tudom venni.
Mindig elvoltam valahogy, ezt szoktam meg, ezt hoztam otthonról.
pl. a gazdagok nem tisztességesek, hanem szemét emberek, azoknak csak a segge alá raktak mindent, nem kell megdolgozniuk érte. 

Mire tartom ezt a gondolatot?
Állhatok a pálya szélén, erre fogom, hogy nem teszem meg, amit szeretnék. A vágyaimat nem kell megvalósítani. Okolhatok másokat a helyzetemért, addig sem kell semmit csinálnom.
 Meg nehogy-már a végén én is olyan szemét ember legyek, aki elfelejti honnan jött, blabla
Jesszusom mennyi hülye hiedelem.


-Több önmagamra van szükségem.
Mikor elveszek egy másik emberben, mikor mással foglalkozom magam helyett.
Amikor rám tör a falás, amikor kintről várom a töltést, a csodát.
Amikor inkább egyedül lennék.
A pénzzel kapcsolatban:
Értékként tekinteni magamra.


-A pénznek van szüksége rám.
Hogy jó dolgokat csinálhassak. pl utazás, wellness, uszoda, szauna, tánc, szórakozás.
Hogy segíthessek, örömet okozhassak másoknak is. pl ajándék, meghívás formájában.
Hogy vállalhassak gyereket.:)
Hogy szép dolgokat valósíthassak meg. pl. saját vállalkozás...

Ötlet:
A pénz téma , így-vagy úgy mindenkit érint.
Érdemes megnézni milyen gondolataid vannak a pénzről,és azt is , hogy a szüleid hogyan vélekedtek róla.
Ha úgy érzed, hogy nincs elég, nézd meg mi lenne abban a legfélelmetesebb, ha elég pénzed lenne.
Ez először igen fura kérdésnek hangozhat, de engedd meg magadnak, hogy feljöjjenek a válaszok.
Mert minden amire vágyunk, épp annyi félelemmel is jár, hogy mi van, ha megkapom...

" Ha nem lenne pénzem, bármit megtennék, hogy kifizessem a számláimat. Csak épp nem tervezném el, hogyan is fog mindez kinézni. És akkor szívesen mosnék padlót, takarítanék házakat, és nagyon élvezném. És az egyik dolog elvezetne a másikig, az egyik munka elvezetne a következőig, és saját magamért tenném, és minden pillanatát élvezném. Nem tudok nem gazdag lenni. Az egésznek semmi, de semmi köze a pénzhez.” (B.K.)